2012. április 24., kedd

A festő


Ecsetrengeteg,
üvegablak,
ijesztő, nagy firka-hadak.


A koppanó cipősarkak hangja
valahol elveszik,
csak a fejében létezik.


Csak ámul ő, úgy kifelé,
a csukott, mocskos fal-ablakon,
leégett csikkektől szürkéllik a balkon.


Ecset lendül 
és szín-varázs,
a szürkéből kék lesz. Vagy bármi más.


Ecset-erdő,
firka-hadak,
ledöntik a zárt falakat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése